A bikaviadal a kvetkezkppen zajlik: kt lovas, az "alguacilillo"-k vezetse alatt bevonul az arnba az sszes rsztvev. Elszr a hrom matador, mgttk hrom sorban 3-3 banderillerjuk. ket kvetik a lovas torredorok, a picadorok, flpnclozott lovon. ket (matador, banderillero, picador) sszefoglal nven "torredoroknak" (toreros) nevezik. Ezutn bevonulnak az arna tiszttsrt felels "arenero"-k, aztn pedig a l- vagy szvrfogat s az azt vezet "mulillero"-k (akik ksbb kiviszik az elpusztult bikt).
A bikaviadal elnke a pholybl (egy llatorvos s egy tancsad trsasgban) fehr zsebkendjvel engedlyt ad a viadal megkezdsre. A berohan bikt a matador fukszia-srga szn "capotjval" (ennek jelentse "kpeny") irnytva a bikt megnzi az llat mozgst. Minden mozdulatnak kln elnevezse van, pldul "vernica", "chicuelina", "larga cambiada".
Ezutn rkezik a picador, aki a "puya" nev lndzsval egyszer- vagy ktszer (ahogy a matador vagy az elnk jnak ltja) megszrja a bika tarkjt, amitl a vllizmai ellazulnak s a bikaviadal tovbbi rszben szabadabban tudja mozgatni a fejt. Ez arra is szolgl, hogy lnktse a bikt s javtsa a hibit.
A picador elhagyja az arnt, a banderillerk pedig 3 pr, sznes paprral bevont, horgos vg "banderillt" szrnak a bika tarkjba-htba.
Ezutn rkezik a matador, aki muletjval (egy fa plcra erstett vrs szvettel), valamint egy alumnium vagy fa "szimullt karddal" szll szembe a bikval, s klnbz ltvnyos mozdulatokkal bebizonytja, hogy kpes uralni a vad bikt. Az utols percekben a kardot valdi velt vg aclkardra cserli, s ha minden jl alakul, egy szrssal vgez ellenfelvel.
Ha a kznsg s az elnk gy tli meg, hogy sikeres volt a szereplse, megkapja trfeaknt a bika egy vagy kt flt, klnleges esetben a farkt is. A btran harcol bika kivvja a kznsg elismerst, ha pedig klnlegesen btor volt, megkegyelmeznek neki s visszakldik a tenyszetbe, ahol (termszetes) hallig nyugodtan l.
Egy bikaviadalon sszesen hat bika szerepel, minden matador 2-2 bikval kzd meg az este folyamn.
copyright (c) by: Mend.
forrs: wikipedia. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
