A spanyol nevek a magyar nevekkel ellent�tben legal�bb n�gy tagb�l �llnak. Fel�p�t�s�k a k�vetkez�:

 els� keresztn�v  +  m�sodik keresztn�v  +  apai vezet�kn�v  +  anyai vezet�kn�v
 (primer nombre)      (segundo nombre)     (apellido paterno)  (apellido materno)

F�rjezett n�k eset�ben a de sz�csk�val a f�rj vezet�knevei is hozz�tehet�k, p�ld�ul Mar�a Eugenia S�nchez Rodr�guez de L�pez Campos. Mindazon�ltal, ak�rcsak a magyar nevek eset�ben, �ltal�ban csak a n�v r�vid�tett alakj�t, vagyis az els� keresztnevet �s az apai vezet�knevet haszn�lj�k. A p�ld�nkban szerepl� n�v egyszer� alakja �gy: Mar�a S�nchez.
 

Eredet�k

A spanyol keresztnevek �ltal�ban g�r�g—r�mai mitol�giai/vall�si, bibliai h�ber, valamint germ�n (g�t) eredet�ek.

A vezet�knevek eredet�k szerint – ak�rcsak a magyarban – sz�rmazhatnak keresztn�vb�l (patron�micos), p�ld�ul Mart�nez (< Mart�n, M�rton); helys�gn�vb�l (topon�micos), p�ld�ul de la Cueva; r�gi mesters�gek nev�b�l, p�ld�ul Herrero („Kov�cs”); illetve emberi tulajdons�gokb�l, p�ld�ul Bello („Sz�p”); t�bbnyire latin–germ�n (g�t), ritk�bban arab, valamint prerom�n (ib�r, baszk) eredet�ek. Keresztn�vb�l az -ez k�pz�vel k�pezhet� vezet�kn�v (csal�di n�v), amelynek forr�sa minden bizonnyal a latin -icus k�pz� birtokos esete (genitivusa), az -ici ( > -iz > -ez), magyar megfelel�je „-fi” (valakinek a fia): Gonzalo/Gonz�lez, Rodrigo/Rodr�guez, Pedro/P�rez stb.
 

�sszetett keresztnevek

A spanyolban l�teznek t�bb tagb�l �ll� – �ltal�ban vall�si eredet� – keresztnevek, amelyeket egy n�vk�nt kell �rtelmezni. E saj�toss�gb�l ad�d�an el�fordulhat, hogy egy �sszetett f�rfin�v egyik tagja �n�ll�an n�i n�v, illetve ford�tva: egy �sszetett n�i n�v egyik eleme �nmag�ban lehet f�rfin�v is. P�ld�k �sszetett keresztnevekre: Mar�a Jes�s („J�zus M�ria”, n�i n�v, de a Jes�s �n�ll�an f�rfin�v), Jos� Mar�a („M�ria J�zsef”, f�rfin�v, de a Mar�a �n�ll�an n�i n�v), Julio C�sar (f�rfin�v, mindk�t eleme �n�ll�an is), Mar�a del Mar (n�i n�v, mindk�t eleme �n�ll�an is).
 

N�v �s megsz�l�t�s

A megsz�l�t�sn�l k�l�n el�tag haszn�latos a vezet�kn�v �s a keresztn�v el�tt.

A vezet�kn�v el�tt f�rfiak eset�ben a señor, r�vid�tve Sr. (a.m. „�r”), n�kn�l a señora, r�vid�tve Sra. vagy Sr.ª (a.m. „�rh�lgy” vagy „Asszony”), f�rjezetlen n�kn�l pedig a señorita, r�vid�tve Srita. vagy Sr.^ita (a.m. „Kisasszony”) el�tag haszn�latos: Sr. Gonz�lez, Sra. S�nchez, Srita. Vel�squez.

A keresztn�v el�tt tiszteletbeli megsz�l�t�sk�nt – f�leg id�s, magas rang�, vagy elismert szem�lyekn�l – f�rfiakn�l a Don (r�vid�tve D.), n�kn�l a Doña (r�vid�tve Da. vagy D.ª) el�tagot haszn�lj�k: Don Pedro, Doña Mar�a.

Az �rott nyelvben a hivatalos megsz�l�t�sokn�l – teljes n�v haszn�latakor – egym�s ut�n mindk�t el�tagot kiteszik, p�ld�ul Sr. D. Jos� Francisco P�rez M�rquez, Sra. Da. Mar�a Dolores Campos Jim�nez, illetve lev�lben p�ld�ul Estimado Sr. D. Jos� Francisco P�rez M�rquez: „Tisztelt J.F.P.M. �r!”.
 

Bec�z�s, becenevek

�ltal�noss�gban a becenevek k�pz�se f�rfinevek eset�ben az -ito (-cito,-ecito), n�i nevekn�l az -ita (-cita,-ecita) k�pz�k hozz�ad�s�val t�rt�nik. Vannak nevek, amelyeknek �n�ll�sult becenev�k van, p�ld�ul Francisco → Paco (amelyet tov�bb lehet bec�zni szab�lyos m�don: Paquito). A kicsiny�t� k�pz�s alakokon k�v�l a bizalmas nyelvben gyakran csak a n�v r�vid�tett form�j�t haszn�lj�k becen�vk�nt, p�ld�ul �lex, Pau, Tere stb. A magyarral ellent�tben az -i becen�vk�pz�t csak n�i nevekre alkalmazz�k (teh�t p�ld�ul a Gabi mindig a Gabriela bec�z�se, �s nem a Gabriel�).
 

A nevek v�gz�d�se �s neme

A f�rfi keresztnevek �ltal�ban o-ra, a n�i nevek leggyakrabban a-ra v�gz�dnek, de minden n�v v�gz�dhet e-re �s m�ssalhangz�ra is. Kiv�teles esetben n�i n�v is v�gz�dhet o-ra, ha h�mnem� fogalomb�l sz�rmazik (p�ld�ul Roc�o „harmat”, Rosario „r�zsaf�z�r”). Az -is v�gz�d�s� nevek �ltal�ban n�i nevek (p�ld�ul Gertrudis, Odalis), de lehetnek f�rfinevek is (p�ld�ul Alexis).

�rta: szand�.
K�sz�net: wikipedia