Az ib�riai f�lszigetb�l Spanyolorsz�g 3150 km tengerpartot mondhat mag��nak. A keleti �s d�li part a F�ldk�zi tenger medenc�j�ben, illetve gibralt�rt�l keletre az Atlanti �ce�n partjain�l igazi v�zi paradicsom.
A t�bb, mint 1100 km-es �szaknyugati �ce�ni part Portug�lia �s a Vizcayai �b�l k�z�tt azonban – b�r t�bb sz�p strandja van – meg sem k�zel�ti a F�ldk�zi tengerit. Ennek oka r�szben az, hogy kiesik a f� turista �tvonalakb�l (az egy kiv�tel ebb�l a szempontb�l a Santiago de Compostelai zar�ndokhely), r�szben pedig az �ce�n hatalmas v�zt�meg�nek viszonylagos h�v�ss�ge, valamint az, hogy kevesebb partszakasz alkalmas j� strandol�sra. Azonk�v�l a hirtelen viharok �s az er�s (3 – 6 m�teres) �rap�ly jelens�g sem kedvez a f�rd�helyek kialakul�s�nak.
Tengerpartra els�sorban �d�lni, pihenni megy az ember, de b�rhov� jutunk el, ne feledkezz�nk meg a mediterr�n term�szet sz�ps�geir�l sem, minden�tt kit�n� kir�ndul�sok s�t�k tehet�k a k�rny�ken. D�len – m�rt�kkel – egy j� vacsora mell� pr�b�ljuk ki a v�r�sborokat, eg�szen k�l�nleges �lm�nyben lehet r�sz�nk.

Costa Brava
A Pireneusokt�l Blanesig terjed�, mintegy 130 km hossz� keleti partot h�vj�k �gy. Els�sorban term�szeti sz�ps�geit �rdemes kiemelni. A hajdani hal�szfalvak hely�n a szupermodern sz�llodasor �s a t�risztikai irod�k az �d�lni v�gy�k minden k�nyelmi ig�ny�t kiel�g�tik. Sokfel� tal�lunk szikl�s partokat, a b�v�rkod�s szerelmeseinek legnagyobb �r�m�re.

Costa Dorada
A F�ldk�zi tenger ment�n, mintegy folytat�sk�nt Malgratt�l az Ebr� delt�t�l d�lre fekv� Vinarosig tart ez a mintegy 270 km-es partszakasz. Nev�t aranyl� homokj�t�l kapta. A legl�togatottabb f�rd�helyek egyike. A pert homokos, helyenk�nt apr�kavicsos, a kis hal�szfalvak panzi�it�l az ultramodern sz�llodagy�rig minden megtal�lhat� itt. Sok sz�les, finom homokos strandja miatt kisgyerekes csal�doknak is aj�nlhat�.

Costa del Azahar
A k�vetkez�, mintegy 260 km-es szakasz, Valencia alatt a kiugr� Cabo del Naoig tart. Nev�t a narancs�ltetv�nyekt�l kapta. Kertek, huert�k, narancst�bl�k v�ltj�k egym�s, ameddig a szem ell�t. Ez a legsek�lyebb tenger�b�l, finom homokkal. Valencia a k�zep�n fekszik, a keleti part legfontosabb csom�pontja, vonattal minden ir�nyb�l kit�n�en megk�zel�thet�, de a f�utak csom�pontja is. Az ell�t�s kit�n�, csal�dok sz�m�ra ide�lis hely. Narancsvir�gz�sra �rkezz�nk.

Costa Blanca
Cabo de Nao fokt�l d�lre, az Almeira f�l�tti Cabo de Gata fokig tart� t�bb, mint 400 km-es partszakasz a negyedik harmadik �d�l��vezet. Kev�ss� ismert, mert itt a f��t a partt�l j�val beljebb halad, �s bek�t�utakon �rhet�k el a part menti telep�l�sek. Ez�rt ink�bb a csendes nyugalomra v�gy�k c�lpontja lehet. A komfort �s a tenger persze itt is el�ri az elv�rhat� m�rt�ket. Nagyon sz�p, bungall�s �d�l�k�zpontokat is tal�lhatunk itt, �s helyenk�nt a k�rnyez� hegyek csod�latos panor�m�t adnak. Vannak homokos �s szikl�s partszakaszok is. Vas�ttal k�nnyen el�rhet� nagyobb parti telep�l�sek: Alicante, Cartagena, Aguilas, Alicante. Innen busszal mehet�nk tov�bb.

Costa del Sol
Folytatva az �d�l�helyek sor�t, a 360 km-es d�li part k�vetkezik, eg�szen Gibralt�rig. V�gel�thatatlan homokos s�v h�z�dik, ez tal�n Eur�pa legkedvez�bb �ghajlat� vid�ke, ez�rt olyan vonz�. Itt ritka az es�, s�t a t�l sem hideg, nemritk�n f�r�dni is lehet. Vannak csendes �blei, olcs�bb helyeket is tal�lunk, a kev�s p�nz�ek is megtal�lhatj�k sz�m�t�sukat. Persze a luxus sem hi�nycikk. Vonattal k�nnyen megk�zel�thet� Algeciras, Malaga �s Almeira, de busszal Motrilon �t Almunecar is, vagy Malag�b�l Torremolinos �s Marbella. Ezen a k�rny�ken a nagy napoz�sok ut�n a j� vacsor�kr�l, mell� a malag�r�l se feledkezz�nk meg.

Costa de la Luz
A f�ny partja Gibralt�rt�l a portug�l hat�rig terjed. Ez a mintegy 300 km hossz� partszakasz selymes homokj�r�l, hatalmas sz�llod�ir�l, a napf�nyr�l nevezetes. Szinte a k�zep�n van Cadiz, a tengeri (�ce�ni) kik�t�v�ros, tenger�szeti k�zpont, kellemes �d�l�v�ros parkokkal, s�t�nyokkal, kit�n� strandokkal.

copyright (c) by: Mend��.
forr�s: utazona.hu