Spanyolorszg terletnek nagy rszt fennskok s hegysgek uraljk. Az orszg tlagos tengerszint feletti magassga 600 m felett van.
Geolgiailag, morfolgiailag a spanyol tjakat hrom nagyobb vidkre oszthatjuk:
Az orszg kzponti rszn a Mezeta (Meseta Central Española) felfldje terl el, mely 200 000 km² vidket foglal magba, 600–1000 mter kztti vltakoz magassggal, tlagos magassga 700–800 mter. A Kasztliai-vlaszthegysg (Cordillera Central) osztja kt rszre, melynek vonulatai a Sierra de Gata, a Sierra de Gredos s a Sierra de Guadarrama. gy alakul ki a vlaszthegysgtl szakra az szaki-Mezeta (Meseta Septrentional), attl dlre pedig a Dli-Mezeta (Meseta Meridional).
Bels peremhegysgek vidke:
szakon az Asztriai-hegysg, legmagasabb pontja a Torre Cerredo (2648 m, Picos de Europa – masszvum) szaknyugat-keleti irnyban az Ibriai-hegysg, legmagasabb hegye a Sierra de Moncayo (2313 m).
Kls peremhegysgek vidke:
szakon a Kantbriai-hegysg 1700 mteres magassgval sszekapcsolja az Asztriai-hegyvidket a Pireneusokkal, a Kantbriai-tenger mentn vonul vgig. Legmagasabb cscsa a Picos de Europa, 2645 m.
A Galciai-hegysg Spanyolorszg szaknyugati cscskben foglal helyet, rengeteg csipkzett bllel a partvidken.
A Katalniai-hegysg dlnyugat fell kapcsoldik ugyancsak a Pireneusok lncaihoz, legmagasabb vonulata a Montseny (1741 m).
Az Andalziai-lnchegysg vagy Btikai-Kordilerrk az orszg dli rszn emelkedik, a Gibraltri-szorostl a Cabo de la Nao fokig. Az orszg legmagasabb hegyei sorakoznak itt.
A peremhegyvidkhez csatlakoznak az Ebro-medence, a Tajo-medence s a Guadalquivir-medence.
A legmagasabb cscsok
|
Hegycscs
|
Tartomny
|
Mter
|
| Teide |
Sta. Cruz de Tenerife |
3718 |
| Mulhacn |
Granada |
3478 |
| Aneto |
Huesca |
3404 |
| Veleta |
Granada |
3392 |
| Punta de Llardana |
Huesca |
3375 |
| La Alcazaba |
Granada |
3366 |
| Monte Perdido |
Huesca |
3355 |
| Pico Marbor |
Huesca |
3328 |
| Pico Perdiguero |
Huesca |
3321 |
| Pico de la Maladeta |
Huesca |
3309 |
| Forrs: Direccin General del Instituto Geogrfico Nacional (España) |
copyright (c) by: Mend.
forrs: wikipedia. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
