A tbbi jlatin nyelvhez hasonlan a spanyol a latin bct hasznlja. A latinban meg nem lv (vagy rsban nem jellt) hangok jellsre digrfokat (CH s LL), valamint mellkjelet (Ñ) alkalmaznak (ez utbbi lnyegben a latin NN-bl alakult ki: a kzpkori szvegmsolk egyszerstsi szndkkal a hossz n-t egy fl helyezett vzszintes vonallal jelltk, amelyet ksbb hullmvonal vltott fel). A helyesrs nagyjbl fonetikusnak (kiejts szerintinek) tekinthet, br trtnetileg riz olyan betket (pldul H, LL, V), amelyek a nyelvterlet legnagyobb rszn ma mr nem jellnek kln hangokat. Ezek kzl az LL eredeti ejtst – [ʎ] – mg rzik nhol Spanyolorszgban, valamint Latin-Amerikban (Bolviban, Kzp-Kolumbiban stb.).
A spanyol helyesrs (Ortografa) klnlegessge az jlatin nyelvek – s ltalban a latin bets nyelvek – rsa kztt, hogy a felkilt- s a krdjelet a vonatkoz mondatrsz el is kiteszik, mgpedig 180 fokban megfordtva: ¿Qu hora es?, pregunt. ’Hny ra van? – krdezte.’ ¡¡¡Cunta gente!!! ’Mennyi ember!!!
copyright (c) by: Mend.
forrs: wikipedia. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
