A m�ssalhangz�k sz�ma 17~19, amelyek k�z�tt tal�lhat�ak:^[21]

• Z�ng�tlen �s z�ng�s z�rhangok: /p, t, k/ �s /b, d, g/. Az ut�bbiak k�tf�le kiejt�ssel jelennek meg a hangk�rnyezett�l f�gg�en: sz� elej�n, valamint m �s n ut�n (a d az l ut�n is) [b, d, g] z�ng�s z�rhangokk�nt, m�skor – de legf�k�ppen mag�nhangz�k k�z�tt – [β, ð, ɣ] r�shangokk�nt val�sulnak meg.
• Foly�kony hangok (likvid�k): /l/, /ʎ/ (j�s�tett l, a nyelvter�let legnagyobb r�sz�n egybeolvadt a /ʝ/-vel), valamint /ɾ, r/.
• Orrhangok (naz�lisok): /m/, /n/ �s palat�lis /ɲ/.
• Z�ng�tlen r�shangok: /f, s, x/, valamint csak a spanyol f�lszigeten haszn�latos /θ/.
• Z�ng�s palat�lis r�shang: /ʝ/.
• Z�ng�tlen palat�lis affrik�ta: /ʧ/.

Az /ɾ, r/ hangokat k�l�n fon�mak�nt tartj�k sz�mon, l�v�n az egyetlen olyan m�ssalhangz�, amelyn�l a hossz�s�g mag�nhangz�k k�z�tt jelent�smegk�l�nb�ztet� szereppel b�r: p�ld�ul caro ’dr�ga’ / carro ’aut�’ (az egy�rtelm�s�g �rdek�ben az /r/ hang a tov�bbiakban /rr/-k�nt, m�g az /ɾ/ hang /r/-k�nt szerepel az �t�r�sban).

copyright (c) by: Mend��.
forr�s: wikipedia.