A mag�nhangz�k rendszer�ben a sztenderd nyelvv�ltozatokban �t – minden helyzetben tiszt�n ejtett – fon�ma /a, e, i, o, u/ ismert, amelyeket �r�sban hat bet�: a, e, i, y, o, u jel�l; vagyis tulajdonk�ppen megegyezik a latin mag�nhangz�kkal. A leggyakrabban el�fordul� mag�nhangz�k az e �s az a. A ny�lt [ɛ] �s [ɔ] hangoknak a sztenderd nyelvv�ltozatokban nincs jelent�smegk�l�nb�ztet� szerepe (ellent�tben az olasszal vagy p�ld�ul a portug�llal), csup�n az /e/ �s /o/ allof�njaik�nt fordulnak el� bizonyos hangk�rnyezetekben. L�teznek ezen k�v�l kett�shangz�k (diptongos), illetve – ritk�bban – h�rmashangz�k (triptongos) is, amelyek mindig egy hangs�lytalan (r�vid) i vagy u �s egy m�sik mag�nhangz� sz�tv�laszthatatlan kapcsolatai; ezekben az esetekben az i �s az u f�lhangz�k�nt – [j], [w] – val�sulnak meg. A mag�nhangz�k hossz�s�g�nak a latinnal ellent�tben – ak�rcsak a legt�bb �jlatin nyelvben – nincs fonol�giai szerepe, de a hangs�ly valamennyire megny�jthatja �ket, f�k�nt ny�lt sz�tagban �s a sz� v�g�n.

copyright (c) by: Mend��.
forr�s: wikipedia.