A spanyol nyelv nhny fonetikai–fonolgiai sajtossga:
- A latin hangslyos rvid (nylt) Ĕ-bl ie, Ŏ-bl pedig ue kettshangz lett (TENET > tiene, POPULU > pueblo). Ez nem kizrlagosan a spanyolra jellemz, hiszen megfigyelhet pldul az olaszban (pl. VENIT > viene, NOVU > nuovo), a franciban (pl. BENE > bien, FOCU > feu) s a romnban (pl. FERRU > fier, PORTA > poarta) is.
- A szkezd F- az rklt szavak jelents rszben – ma mr nem ejtett – h-v alakult (FACERE > hacer, FILIA > hija), kivtel kettshangz eltt (pl. FORTE > fuerte, FUI > fui, FESTA > fiesta) s mg nhny szban (pl. FIDE > fe).
- A CL-, FL- s PL- csoportokbl a szavak nagy rszban jstett ll- lett (CLAMARE > llamar, FLAMMA > llama, PLUVIA > lluvia; kivtelek pl. CLARU > claro, FLORE > flor, PLAGIA > playa).
- A latin hossz -LL- s -NN- palatalizldott (ILLA > ella, ANNU > año).
- A j s e, i eltt a g a mai spanyolban nem zs-nek vagy dzs-nek, hanem ch-nak hangzik, mint a technika szban (gy pldul a gente ’emberek’ sznak mg az olaszban „dzsente” [ˈʤente], a spanyolban a „chente” [ˈxente] kiejts felel meg).
A nyugati jlatin nyelvekkel kzs ltalnos jellemzk:
- Lenci: a magnhangzk (illetve a magnhangz s R) kztti zngtlen zrhangok zngslse, lgyulsa (APOTHECA > bodega, VITA > vida, PATRE > padre).
- A hossz zrhangok degemincija (CAPPA > capa, GUTTA > gota, VACCA > vaca).
- A szvgi -E lekopsa bizonyos vgzdsekben (PACE > paz, NORMALE > normal, CANTIONE > cancin, CANTARE > cantar, MENSE > mes, CIVITATE > ciudad).
- A szvgi -S megtartsa (DEUS > Dios, MAGIS > ms, SEX > seis, TRES > tres, VIVIMUS > vivimos; v. olasz Dio, ma, sei, tre, viviamo).
copyright (c) by: Mend.
forrs: wikipedia. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
