A spanyol vagy kaszt�liai nyelv (spanyolul  lengua española vagy castellana, illetve  idioma español vagy castellano) az indoeur�pai nyelvcsal�d it�liai �g�n az �jlatin nyelvek nyugati, k�zelebbr�l ib�riai csoportj�ba tartozik.^[3] A legt�bb anyanyelvi besz�l�vel rendelkez� �jlatin nyelv, az �sszes nyelv k�z�l pedig – k�l�nb�z� becsl�sek alapj�n – az els� �t k�z�tt szerepel a vil�gon (r�szletesen l�sd a vonatkoz� szakaszt). A spanyol nyelv� irodalom szint�n r�sze a nyugati m�velts�gnek, �s ez�rt, tov�bb� az amerikai f�ldr�sz gazdas�gi jelent�s�ge miatt sokan tanulj�k ezt a nyelvet.^[4]

A spanyol nyelv a R�mai Birodalom Hispania tartom�ny�nak �szaki k�z�ps� ter�letein besz�lt latin nyelvj�r�sok folytat�sa. A gyarmatos�t�sok kor�ban Amerik�ban is elterjedt, s�t, Afrik�ban �s �zsi�ban is fellelhet�ek anyanyelvi besz�l�k. A nyelv �s a n�p neve (español, spanyol) – a provansz�lon kereszt�l – a k�z�pkori latin Hispaniolus (’hisp�niai’) sz�b�l sz�rmazik.^[5] A spanyol kev�sb� t�volodott el a latint�l, mint a francia, a k�l�nbs�g ink�bb az olasz�hoz hasonl�;^[4] ugyanakkor m�ssalhangz�rendszer�ben, a t�bbi �jlatin nyelvhez k�pest kialak�tott n�h�ny egyedi, �j�t� von�st.

A spanyol – a nyelvter�let �ri�si kiterjed�se �s a nagy t�vols�gok ellen�re – a szakemberek v�lem�nye szerint egys�ges �s viszonylag homog�n nyelv.

copyright (c) by: Mend��.
forr�s: wikipedia.