A bikaviadal t�rt�nete, jelent�s�ge
A bik�val val� k�zdelem m�r a g�r�g�kn�l megjelent (m�r Kr�t�n is nagyon kor�n tal�lkozunk a bika-kultusszal), k�s�bb a r�maiakn�l is, ahol a legn�pszer�bb sz�rakoz�si form�t jelentett�k a gladi�torok v�res viaskod�sai egyr�szt egym�ssal, m�sr�szt �llatokkal, p�ld�ul bik�kkal. Mindazon�ltal, t�bbek szerint, a spanyol bikaviadal t�rt�netileg nem val�sz�n�, hogy �sszef�gg�sbe hozhat� a r�mai �s g�r�g �llatviadalokkal. Spanyolorsz�gban a m�r uralom alatt a harcosok edz�sk�nt bik�kkal k�zd�ttek l�h�tr�l. A bikaviadal Spanyolorsz�gon k�v�l Portug�li�ban, D�l-Franciaorsz�gban �s Latin-Amerika t�bb orsz�g�ban (Mexik�, Kolumbia, Venezuela, Peru) is hatalmas n�pszer�s�gnek �rvend. A k�z�pkorban a spanyolokn�l a bikaviadal �ppen olyan lovagj�t�k volt, mint a torna; Cid Campeador p�ld�ul kit�n� bikaviador h�r�ben �llt.

Spanyolorsz�gban �s K�z�p-�s D�l-Amerik�ban is sok foly�irat, k�nyv, film �s m�sor (szinte az �sszes spanyol t�v�csatorn�n) foglalkozik ezzel a l�tv�nyoss�ggal.

Spanyolorsz�g legnagyobb bikaviadal ar�n�ja a madridi Plaza de Toros Monumental de Las Ventas, mely 23.798 n�z� befogad�s�ra alkalmas. A bikaviadal-id�szak k�r�lbel�l �prilist�l okt�berig tart, a torre�dorok egy r�sze t�len Latin-Amerik�ban szerepel. Sok fontos teny�szet l�tezik a "toro bravo" (a bikaviadalra alkalmas bika)teny�szt�s�re (p�ld�ul Miura, Domecq, Victorino, Alcurruc�n, Murube), ez a fajta bika (mely morfol�giailag k�l�nb�zik a v�g�h�dra sz�nt �llatokt�l)m�r r�gen kihalt volna, ha nem l�tezn�nek a bikaviadalok. A teny�szt�k�n k�v�l m�g rengetegen �lnek a "fiesta nacional"-b�l ("nemzeti �nnep", ahogy a spanyolok nevezik), a bikaviadal ar�n�k szem�lyzete, �llatorvosok, a torre�dorok ruh�j�t, a "traje de luces"-t k�sz�t�, erre szakosodott szab�k, l�teny�szetek, k�l�nb�z� torre�dor felszerel�seket gy�rt� c�gek.

copyright (c) by: Mend��.
forr�s: wikipedia.