A spanyol polg�rh�bor� �s a Franco-diktat�ra
(1936 – 1975)
Amikor 1936-ban republik�nus rend�r�k meggyilkolt�k az ellenz�ki nacionalist�k vezet�j�t, Jos� Calvo Sotelot, a hadsereg j� indokot tal�lt arra, hogy megd�ntse a korm�nyt. A r�k�vetkez� polg�rh�bor� alatt (1936-39) a nacionalist�k sz�lesk�r� katonai �s p�nz�gyi t�mogat�st kaptak a nemzetiszocialista N�metorsz�gt�l �s a fasiszta Olaszorsz�gt�l, m�g a megv�lasztott republik�nus korm�ny csak a szovjet seg�ts�gre �s kisebb m�rt�kben az �rtelmis�giekb�l, m�v�szekb�l, �r�kb�l �s a politikailag elk�telezettekb�l �ll� Nemzetk�zi Brig�dokra t�maszkodhatott. A fasizmus fenyeget�se ellen�re Anglia �s Franciaorsz�g a h�bor� kisz�lesed�s�t�l f�lve megtagadta a republik�nusok t�mogat�s�t.

1939-re a Franco �ltal vezetett nacionalist�k megnyert�k a polg�rh�bor�t, amely t�bb mint 350 000 spanyol hal�l�t k�vetelte. Franco 35 �ves uralma els� fel�ben politikailag �s gazdas�gilag Spanyolorsz�g elszigetel�d�tt, a gazdas�gi recesszi� s�jtotta az orsz�got. Ez az �llapot eg�szen az 1950-es �vekig tartott, amikor a turizmus fellend�l�se �s az Amerik�val k�t�tt nemzetk�zi szerz�d�s megteremtette a forr�sokat az orsz�g gazdas�g�nak fel�p�l�s�hez. Az 1970-es �vekben Spanyolorsz�gnak volt a leggyorsabban fejl�d� gazdas�ga eg�sz Eur�p�ban.

Franc�t, aki sosem sz�ntette meg a kir�lys�got, 1975-ben bek�vetkezett hal�la ut�n v�grendelete szerint I. J�nos K�roly (Juan Carlos I) kir�ly k�vette, XIII. Alfonz Bourbon-h�zi uralkod� unok�ja. Spanyolorsz�gban J�nos K�roly reformjainak k�sz�nhet�en hamarosan l�trej�tt a parlamenti demokr�cia.

1975 ut�n
Spanyolorsz�g 1986-ban csatlakozott az Eur�pai Uni�hoz. 1992-ben az orsz�g �jra reflektorf�nybe ker�lt, Barcelona adott otthont az olimpiai j�t�koknak, Sevilla az Expo92-nek, �s Madridot ki�ltott�k ki Eur�pa Kultur�lis F�v�ros�nak. 1996-ban a N�pp�rt (PP) alak�tott korm�nyt, amelyet Jos� Mar�a Aznar vezetett. A jelenleg hivatalban l�v� szocialista korm�ny vezet�je Jos� Luis Rodr�guez Zapatero.

copyright (c) by: Mend��.
k�sz�net: wikipedia.