A spanyol birodalom f�nykora
Spanyolorsz�g hatalmas birodalmat �p�tett ki az �jvil�gban, Kolumbusz 1492-es amerikai partrasz�ll�sa ut�n. Arany �s ez�st �ramlott a spanyol kincst�rba Mexik�b�l �s Perub�l, miut�n a h�d�t�k f�ldeket szereztek Kub�t�l Bol�vi�ig. Spanyolorsz�g monopoliz�lta a kereskedelmet az �j gyarmatokkal, �s a vil�g egyik leghatalmasabb nemzet�v� v�lt. �m ez a protekcionizmus h�tr�ltatta a kol�ni�k fejl�d�s�t �s egy sor k�lts�ges h�bor�t eredm�nyezett Angli�val, Franciaorsz�ggal �s Hollandi�val.

Spanyol gyarmatos�t�s
Az �jvil�gba megindult a spanyol konkviszt�dorok hada. A portug�lokkal ellent�tben a spanyolok az �jvil�gban m�r gyarmatokat l�tes�tettek, nem el�gedtek meg a partvid�k megh�d�t�s�val. A konkviszt�dorok alkir�lys�gokat hoztak l�tre, amelyek urai kiz�r�lag a spanyol kir�lynak tartoztak felel�ss�ggel.

Els�k�nt Hern�n Cort�s vezetett hadj�ratot a mexik�i azt�kok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a maj�kat h�d�totta meg. 1531-ben Francisco Pizarro a perui Inka Birodalmat d�nt�tte meg. A h�d�t�k hallatlan technikai f�l�nye, valamint a j�rv�nyok nyom�n az �slakoss�g alig 15-20%-a maradt �letben.

A birodalom hanyatl�sa
1808-ban I. Nap�leon seregei behatoltak az orsz�gba �s a spanyol korona mindink�bb elvesztette a gyarmatai feletti uralmat. Egy madridi felkel�st k�vet�en a spanyolok �sszefogtak, �s �t �ven �t tart� f�ggetlens�gi h�bor�t v�vtak a franci�k ellen. 1813-ban a francia hader�t v�gleg ki�zt�k, �s 1814-ben VII. Ferdin�nd visszaker�lt a spanyol tr�nra. Ferdin�nd 20 �ves uralkod�sa alatt vissza�ll�totta az inkviz�ci�t, �ld�zte a liber�lisokat �s a konzervat�vokat, korl�tozta a sz�l�sszabads�got. A spanyol gazdas�g pangott, az amerikai gyarmatok pedig kiv�vt�k f�ggetlens�g�ket.

A v�gzetes 1898-as spanyol-amerikai h�bor� a Spanyol Birodalom �sszeoml�s�t jelentette. Spanyolorsz�g veres�get szenvedett egy sor tengeri csat�ban, ami Kuba, Puerto Rico, Guam �s F�l�p-szigetek elveszt�s�t eredm�nyezte. Spanyolorsz�g gondjai tov�bb fokoz�dtak a 20. sz�zad els� fel�ig. 1923-ban, amikor az orsz�g a forradalom k�sz�b�n �llt, Miguel Primo de Rivera �llamcs�nyt hajtott v�gre �s 1930-ig katonai dikt�tork�nt korm�nyozta Spanyolorsz�got. 1931-ben XIII. Alfonz, az utols� kir�ly elmenek�lt az orsz�gb�l. M�snap kiki�ltott�k a m�sodik Spanyol K�zt�rsas�got, amely hamarosan bels� konfliktusok �ldozat�v� v�lt.

copyright (c) by: Mend��.
k�sz�net: wikipedia.