A vizig�t korszak
409-ben Hispani�t megt�madt�k a germ�n t�rzsek, �s 419-re megalap�tott�k a Vizig�t Kir�lys�got. A nyugati g�tok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulm�nok �tkeltek a Gibralt�ri-szoroson �s gy�zedelmeskedtek Roderik, az utols� g�t kir�ly felett. 714-re az arab hadsereg az eg�sz f�lszigetet elfoglalta, kiv�ve az �szaki hegyes vid�keket. A d�li (Al-Andal�z, ahogyan az arabok nevezt�k) muzulm�n megsz�ll�s k�zel 800 �vig tartott. Ez alatt az id� alatt a m�v�szetek �s tudom�nyok vir�goztak, �j term�nyeket �s mez�gazdas�gi technik�kat vezettek be, palot�kat, mecseteket, iskol�kat, kerteket �s nyilv�nos f�rd�ket �p�tettek. 722-ben Covadong�n�l, a f�lsziget �szaki r�sz�n, a vizig�t kir�ly, Pelayo vezet�s�vel egy kis hadsereggel el�sz�r gy�zte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a ter�let kereszt�ny visszah�d�t�s�nak kezdet�t.

A reconquista
A 13. sz�zad v�g�re Kaszt�lia �s Arag�nia a kereszt�ny hispaniai ter�letek k�t leger�sebb kir�lys�g�v� n�tte ki mag�t, �s 1479-ben egyes�lt Izabella (Kaszt�lia hercegn�je) �s Ferdin�nd (Arag�nia tr�n�r�k�s�nek) frigy�vel. A katolikus uralkod�k�nt ismert p�r egyes�tette eg�sz Spanyolorsz�got. 1478-ban megalap�tott�k a k�ny�rtelens�g�r�l h�res spanyol inkviz�ci�t, kiv�gezve �s el�zve ezzel t�bb ezer zsid�t �s nem kereszt�nyt. 1482-ben megostromolt�k Granad�t �s 10 �vvel k�s�bb az utols� arab kir�ly is megadta mag�t, beteljes�tve ezzel a reconquist�t. 1492-ben Izabella �s Ferdin�nd – az inkviz�ci� hat�sa alatt – rendelkez�st adott ki a spanyolorsz�gi zsid�k ki�z�s�r�l (expulsi�n), amelyet m�g abban az �vben v�grehajtottak.

copyright (c) by: Mend��.
k�sz�net: wikipedia.