A r�mai uralom: Hispania
Mivel Eur�pa �s Afrika k�z�tt helyezkedik el, a Pireneusi-f�lsziget mindig is k�l�nb�z� t�rzsek �s civiliz�ci�k h�d�t�sainak c�lpontja volt. A ter�let �slak�i, a vitatott eredet� ib�rek, i. e. 800 k�r�l �sszeolvadtak a Pireneusokon �t benyomul� kelt�kkal (keltiberek). Hispania gazdag �rclel� helyei, ide�lis, haj�zhat� partjai, el�ny�s f�ldrajzi helyzete vonzott�k a haj�s n�peket. Az i. e. 10-11. sz�zadban a f�n�ciaiak telepeket l�tes�tettek a keleti parton. �k alap�tott�k Malac�t (Mal�ga) �s Gadest (C�diz). Az i. e. 7. sz�zadban g�r�g�k jelentek meg a d�li �s a keleti partvid�ken, akiknek k�s�bb �t kellett engedni�k a ter�letet a karth�g�iaknak. A m�sodik pun h�bor�ban (i. e. 218-201) �sszeomlott Karth�g� hatalma. A r�maiak i. e. 3. sz�zadban �rkeztek, de k�t tov�bbi sz�zadba ker�lt, mire leig�zt�k a f�lszigetet. A r�mai jog, a latin nyelv �s a r�mai szok�sok fokozatosan az �let r�szei lettek. A r�maiak i. e. 197-ben k�t provinci�t l�tes�tettek: Hispania citeriort, �s Hispania ulteriort. A luzit�nok Viriathus vezet�s�vel m�g felkeltek a r�maiak ellen, majd �ket a keltebirek k�vett�k (Numantia ostroma, i. e. 134-133), de a felkel�seket levert�k. A r�mai uralom m�lyen �talak�totta a t�rsadalmat, gazdas�gi v�ltoz�sokat id�zett el� (rabszolgas�g, mez�gazdas�g, k�zm�ipar, b�ny�szat, kereskedelem, utak �p�t�se). A romaniz�ci� leger�sebben a K�z�p-�s D�l-Hispani�t hatotta �t, �szakot (a mai Baszkf�ld) kev�sb�. A hispaniai tartom�nyok sz�mos h�res egy�nis�get adtak a R�mai Birodalomnak: Marcus Valerius Martialis, Marcus Annaeus Lucanus, Lucius Annaeus Seneca, Marcus Ulpius Traianus, Publius Aelius Hadrianus. Az i. sz. 4. sz�zadt�l elterjedt a kereszt�nys�g. A r�mai uralomnak a folytonos bet�r�sek (szv�vek, vand�lok, al�nok) �s a n�pv�ndorl�s vetett v�get a Pireneusi-f�lszigeten.

copyright (c) by: Mend��.
k�sz�net: wikipedia.