Spanyolorsz�g, hivatalosan Spanyol Kir�lys�g (spanyolul �s galiciai nyelven Reino de España, katal�nul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) f�ggetlen �llam D�l-Eur�p�ban, illetve �szak- �s Nyugat-Afrik�ban (a hozz� tartoz� Ceuta �s Melilla auton�m v�rosokkal, valamint a Kan�ri-szigetekkel). A spanyol sz�razf�ld d�lr�l �s keletr�l a F�ldk�zi-tenger (amelyben az orsz�ghoz tartoz� Bale�r-szigetek fekszenek), �szakr�l a Vizcayai-�b�l �s nyugatr�l az Atlanti-�ce�n alkot vele hat�rt. A sz�razf�ld�n Portug�li�val, Franciaorsz�ggal, Andorr�val, Gibralt�rral �s Marokk�val hat�ros. Spanyolorsz�g a legnagyobb a h�rom f�ggetlen �llamb�l, amelyek az Ib�riai-f�lszigeten fekszenek.A modern Spanyolorsz�g mai ter�let�n t�bb n�p is letelepedett, mint p�ld�ul a kelt�k, az ib�riaiak, a r�maiak, a vizig�tok �s a m�rok. A k�z�pkorban, t�bb mint �t �vsz�zadig, nagy ter�letek voltak iszl�m uralom alatt, melyeknek egy t�red�ke 1492-ig �llt fenn, amikor az Arag�nia �s Kaszt�lia kereszt�ny kir�lys�gai 770 �v ut�n elszakadtak a m�rokt�l. Ugyan abban az �vben, Kolombusz Krist�f el�rte az �jvil�got, amivel megalak�totta a vil�gural� Spanyol Birodalmat. Spanyolorsz�g v�lt Eur�pa leger�sebb �llam�v�, de a h�bor�k �s m�s bels� gondok les�llyesztett�k az orsz�got. A 20. sz�zad k�zep�n Francisco Franco alak�tott ki diktat�r�t Spanyolorsz�gban, �s demokratikus �llam csak 1978-ban alakult ki. Az orsz�g 1986-ban bel�pett az Eur�pai Uni�ba, az�ta Spanyolorsz�g gazdas�gi �s kultur�lis renesz�nsz�t �li. 1992-ben Barcelon�ban rendezt�k meg az olimpi�t. Az Eur�pai Uni�, a NATO �s az ENSZ tagja. F�v�rosa Madrid.

Copyright (c) by: Mend��.
forr�s: wikipedia.